Tavaszi takarítás a lezárt temetőkben – Szentháromság temető
Képgaléria
Sajnos, az Evangélikus temetőhöz hasonlóan itt is áldatlan állapotok uralkodnak. Hajléktalanok, drogosok húzzák meg itt magukat, akik rengeteg szemetet, köztük fecskendőket dobálnak szét és illemhelyként használják a zöldfelületeket. Ezen felül jelentős pusztításokat végeznek a sírokban is. A Kálvária mellett elhelyezkedő Ferenczy és Farkas kápolnákat is rendszeresen megrongálják.
Talán sokan nem tudják, milyen körülmények között nyílt meg a Szentháromság temető. A 18. században a város beépített területe még sehol sem érte el a mai körutak nyomvonalát. A mai Dózsa György út és Küküllő utca közötti területen vásártér helyezkedett el és a ma is működő Szentháromság kápolna közelében állott a városi akasztófa. Amikor 1739-ben a pusztító pestisjárvány elérte Kecskemétet, a város vezetése úgy döntött, azoknak a lakosoknak, akik a pestis tüneteit mutatják, az akasztófa mellé kell költözniük, sátrakba. Az „átkozott” helyre azonban senki sem akart költözni, így az általános felháborodás és ellenállás hatására végül felszentelték a kápolna környékét és megnyitották a Szentháromság temetőt a pestises katolikus elhunytak számára. A lakosság mintegy harmadát elpusztító járvány elmúltával (1740) a temetőt 38 éven át lezárva tartották, majd 1778-ban újra megnyitották, később, 1865-ben elsősorban a Halasi út és az Ipoly utca irányában bővítették. A temetőben állott eredetileg Katona József halálának 100. évfordulójára készült emlékmű, amelyet a drámaíró földi maradványaival együtt 1963-ban helyeztek át az akkor épülő Köztemetőbe. Majd áthelyezték innen Mathiász János, Hajagos Illés, Kada Elek és a város sok más neves, nagy alakjának maradványait is. Itt nyugszanak a világháborúkban elhunyt kecskeméti katolikus hősi halottak.
A Szentháromság temető talán legismertebb halottja Ferenczy Ida, aki Erzsébet királyné (Sissi) felolvasónője és legfőbb bizalmasa volt. Saját kérésének megfelelően halála után hazahozták Bécsből szeretett szülővárosába, és az általa építtetett – Ybl Miklós által tervezett - családi sírhelyben, méltó gyászszertartást követően helyezték örök nyugalomra.
A város első lakótelepének építése pecsételte meg a temető sorsát; 1962-ben néhány hónap alatt 2500 sírt bontottak ki a Leninváros építéséhez. A temető területét használták fel az 1985-ben épült új víztorony számára is. A Szentháromság temetőt 1964. május 1-jén a többi temetővel együtt és az új Köztemető megnyitásával egyidőben zárták le.
Aki szeretne sétát tenni történelmi temetőnkben nyáron 6.00-20.00-ig, télen 7.00-sötétedésig megteheti.
