Tavaszi takarítás a lezárt temetőkben – Evangélikus temető
Képgaléria
Talán, ha a szemetelők tudnák, milyen hosszú út vezetett addig, hogy anno egyáltalán megnyithasson ez a temető, nagyobb tisztelettel viselkednének. Ezért elmeséljük:
A Ceglédi úti Evangélikus temető 1869. május 24-én nyílt meg hosszas küzdelmek után. A 16. század derekától Kecskeméten is tért hódított a reformáció. A reformátusok 1564-ben atyafiságos megállapodást kötöttek a katolikusokkal, azonban az országos rendelkezések, illetve a helyi tanács szigorú ellenállása miatt mintegy kétszáz évig nem telepedhettek le lutheránusok Kecskeméten, csak ha a katolikus vagy a református hitfelekezethez csatlakoztak. A türelmi rendelet (1781) után elsőként Hrúz Mihály - Petőfi Sándor anyai nagybátyja, akinél a költő kecskeméti iskolaévei alatt lakott - kapott polgárjogot lutheránus hitének megtartása mellett. Közösségük ekkortól kezdett növekedni a városban. A természet rendje szerint az evangélikusoknak temetőhelyre is szükségük volt. Először a város a „Kiskatolikus” temetőből választott le egy részt számukra, amely a mai Múzeum előtt elterülő parkkal eshetett egybe, ahol jelenleg Katona József szobra áll. A második temetkezési helyük a mai Rendőrfalu területén helyezkedett el, amelyet a gyülekezet áldozatkész tagja vásárolt. Elhelyezkedésük, méretük és a korabeli útviszonyok miatt egyik temető sem volt alkalmas hosszú távon az evangélikusok számára. A Ceglédi úton található területet 1861-ben szemelte ki az egyház, és ezt a város is alkalmasnak találta és ígéretet tett megszerzésére. Majdnem egy évtizedbe telt, mire a területet a város megvásárolta és használtba adta az evangélikusoknak. A köztudomású történelmi változások során 1964. május elsején a mai Kecskeméti Köztemető megnyitásával egyidejűleg a város elrendelte valamennyi más temetőjének lezárását, így a Ceglédi úton található Evangélikus temetőét is. Fenntartásáról jelenleg a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. gondoskodik az önkormányzattal kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében.
Akit bővebben érdekel városunk temetőinek története, lapozza fel Juhász István „Kecskemét város temetői” című kiváló helytörténeti kötetét. Mi is ezt a könyvet használtuk forrásként.
